Gamer – Játék a végsőkig

Egy olyan világban járunk, ahol a videojátékok új generációjában egy speciális beépített eszköz segítségével a játékosok már valódi embereket (elítélt rabokat, színészeket) irányíthatnak, így pedig a játékok tétje valóban élet vagy halál. Amíg a film első felében egy zavaróan gyorsan vágott akcióorgiát élvezhetünk, nincs is nagyobb baj (kb. mintha a Halálfutamot néznénk), de aztán eljön az a pillanat, amikor drámai szállal (hősünk morális és szó szerinti harca a családjáért) átszőtt sztorit kéne mesélni, ami viszont ennyire buta karakterekkel és ilyen tempó mellett egyszerűen képtelenség.

Burt Reynolds a Boogie Nights pornófilm-rendezőjeként egy olyan moziról álmodott, ahol a nézők az elélvezés után is a teremben maradnak a saját levükben ülve, mert érdekli őket a történet és a főhősök sorsa, és valószínűleg ugyanebbe a csapdába esett a Mark Neveldine–Brian Taylor rendezőpáros is. Nem jöttek rá, hogy a nézők a filmjeiket azért szeretik, mert gátlástalan akció- és erőszakorgiát láthatnak a vásznon fekete humorral keverve, és megpróbálták magukat komolyan venni és történetet mesélni. A főgonosszal való küzdelem kínosan erőltetett pillanatainál visszasírjuk a Crank 1-2 könnyedségét és ízléstelen humorát, és bízunk benne, hogy az alkotópáros visszatalál majd a helyes útra.

– Tulu –

Gamer (2009)
Rendezte: Brian Taylor, Mark Neveldine
Szereplők: Gerard Butler, Michael C. Hall, Alison Lohman, Amber Valletta 
Hossz: 95 p
Forgalmazó: Fórum Hungary