MOZI24Japán – magyar, két jó barát
Japán napok a Thália Színházban
Az ikebanát még értem. De hogy mit takar a kandzsi rajzolás, hogy milyen hangszer is valójában a koto, nos, kissé utána kellene néznem.
Frissítve: 2009. 03. 13. 19:30
De a legjobb, ha a Japán Napok keretében minderről személyes benyomást gyűjtök a Thália Színházban.
Abban bizonyos vagyok, hogy a japánok nyugodt emberek lehetnek. Szterotípia persze ez is, de példának okáért, elég, ha az origamiból indulsz ki. Mert ki is az, aki órákig tartó, aprólékos papírhajtogatás után egy dinoszaurusz kertet képes összehozni? Nyugalom szükségeltetik hozzá, precizitás, kitartás és gyakorlás.
Aztán ott lenne még az ikebana. Mindig csodálattal töltöttek el a japán virágkompozíciók, különösen azért, mert a monda szerint a szerzetesek a viharok által letört ágakat, gallyakat, virágokat gyűjtötték össze, és helyezték vízbe, hogy a növények életét meghosszabbítsák. Díszül szolgáltak szobraiknak, oltáraiknak is. A fiatal japán lányok nevelésének elengedhetetlen része volt az ikebana művészetének elsajátítása. Az ikebana színekben visszafogott, kevés anyaggal próbál erős kompozíciós hatást elérni, a szimmetria helyett inkább a kiegyensúlyozott aszimmetriát alkalmazza, mellyel a természet teljességét szimbolizálja, az élet változását, és a múlandóságot jelképezve.
A Thália Színházban rendezendő, két napon át tartó japán rendezvények apropóját az adja, hogy idén ünnepeljük a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. évfordulóját és újrafelvételének 40. évfordulóját. Kerek évfordulókon így illik megemlékezni egy olyan ősi kultúrájú ország jelenlétéről, annak az i.e. 14. évezredig visszanyúló történelméről, hagyományairól, amelyről látszólag sokat tudunk, de tudásunk jószerivel csak címszavakban mérhető.
Itt az alkalom hát, hogy egy kicsit közelebb engedjük magunkhoz a buddhista alapelveket, a minket körülvevő természet tiszteletének gondolatát, az egyszerűségben rejlő szépség és tisztaság mintáját. Ránk fér, hogy túlzsúfolt hétköznapjainkban kissé lefékezzünk, s rácsodálkozzunk a létezés ősi technikáira. Kipróbálod?
id-
Japán napok a Thália Színházban
Bp. VI. Nagymező u.22-24.
Aztán ott lenne még az ikebana. Mindig csodálattal töltöttek el a japán virágkompozíciók, különösen azért, mert a monda szerint a szerzetesek a viharok által letört ágakat, gallyakat, virágokat gyűjtötték össze, és helyezték vízbe, hogy a növények életét meghosszabbítsák. Díszül szolgáltak szobraiknak, oltáraiknak is. A fiatal japán lányok nevelésének elengedhetetlen része volt az ikebana művészetének elsajátítása. Az ikebana színekben visszafogott, kevés anyaggal próbál erős kompozíciós hatást elérni, a szimmetria helyett inkább a kiegyensúlyozott aszimmetriát alkalmazza, mellyel a természet teljességét szimbolizálja, az élet változását, és a múlandóságot jelképezve.
A Thália Színházban rendezendő, két napon át tartó japán rendezvények apropóját az adja, hogy idén ünnepeljük a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. évfordulóját és újrafelvételének 40. évfordulóját. Kerek évfordulókon így illik megemlékezni egy olyan ősi kultúrájú ország jelenlétéről, annak az i.e. 14. évezredig visszanyúló történelméről, hagyományairól, amelyről látszólag sokat tudunk, de tudásunk jószerivel csak címszavakban mérhető.
Itt az alkalom hát, hogy egy kicsit közelebb engedjük magunkhoz a buddhista alapelveket, a minket körülvevő természet tiszteletének gondolatát, az egyszerűségben rejlő szépség és tisztaság mintáját. Ránk fér, hogy túlzsúfolt hétköznapjainkban kissé lefékezzünk, s rácsodálkozzunk a létezés ősi technikáira. Kipróbálod?
id-
Japán napok a Thália Színházban
Bp. VI. Nagymező u.22-24.
Időpont: 03.21 -03.22.. 11.00 – 17.00
hirdetés