MOZI24Ma hősnek látom őt - Interjú Vajda Miklóssal
"Egy anya-fiú kapcsolat természete bizalmas, az én esetemben nagyon ellentmondásos, és két ilyen bonyolult alkatú embernél, mint amilyenek mi vagyunk, tele van rejtélyekkel is. Az alaphang a szereteté, a megértéshez csak mostanában, öregen jutottam el."
Frissítve: 2010. 03. 07. 14:22
Mióta készült erre a kései szépírói bemutatkozásra?
Két-három éve lehet. Ki akartam bogozni az anyámhoz fűződő bonyolult viszonyomat. Ő volt a legfontosabb ember az életemben; és utána a két fiam. Huszonöt éve halt meg, én is öreg vagyok már, legfőbb ideje volt. Megjelenik a könyvben az adott szörnyű kor is, amelyben éltünk, és amelyben ő nehéz és tekervényes utat járt be. Ma hősnek látom őt.
Mennyiben új feladat egy tapasztalt műfordítónak a regényírás?
Kérdés, mennyire regény ez. Memoár, esszé, korrajz és szépirodalom ötvözete, valóságos emberek, események első személyű, kommentált ábrázolása, mozaikszerű módszerrel. Nyilván hatott rá a hosszú műfordítói múltam, de fordítóként nem alakíthatja az ember a mű anyagát és formáját, az adva van, és nem a saját hangján, hanem az íróén kell beszélnie. A könyvemről előbb tudtam, hogy milyen ne legyen, mint azt, hogy milyen. Lassan írok, de végül elkezdte írni önmagát. Nem a szerkezetén törtem a fejem, hanem a megfogalmazás, a hogyan volt a kérdés, hiszen egy anya-fiú kapcsolat természete bizalmas, az én esetemben nagyon ellentmondásos, és két ilyen bonyolult alkatú embernél, mint amilyenek mi vagyunk, tele van rejtélyekkel is. Az alaphang a szereteté, a megértéshez csak mostanában, öregen jutottam el.
Az édesanyjának vagy inkább önmagának írta a könyvet?
Kritikusan vizsgálom őt, és persze magamat is, közben igyekszem fölrajzolni a harmincas évek nagypolgári világát, amelyben rettentően elkényeztetett kisfiú voltam, ő pedig híres szépség és nagyvilági dáma, egy fontos történelmi család leszármazottja, akiért egy férfi főbe lőtte magát. Aztán a nyilas korszakot, amelyben apám zsidó származása miatt bujkálni kellett, és imádott keresztanyám, apám első felesége, Bajor Gizi mentett meg a nyilasoktól. Már özvegy, mikor 1949-ben hamis vádakkal börtönbe csukják, és onnan is Rákosinak írt fantasztikus leveleivel Bajor Gizi hozza ki, igaz, csak ideiglenesen. A leveleket is közlöm a könyvben. Bajor Gizi halála után visszavitték a börtönbe, de addig még meg kellett élnie mindezeken túl a fia lázadó kamaszkorát is.
Mire utal a címben is szereplő „amerikai keret”?
A forradalom után az esetleges újabb börtön elől menekült Amerikába, és ott élte le élete utolsó harmadát, szerényen, de biztonságban, és szüntelenül a fiáért aggódott. Ezért került „amerikai keretbe”.
– Malpa –
Két-három éve lehet. Ki akartam bogozni az anyámhoz fűződő bonyolult viszonyomat. Ő volt a legfontosabb ember az életemben; és utána a két fiam. Huszonöt éve halt meg, én is öreg vagyok már, legfőbb ideje volt. Megjelenik a könyvben az adott szörnyű kor is, amelyben éltünk, és amelyben ő nehéz és tekervényes utat járt be. Ma hősnek látom őt.
Mennyiben új feladat egy tapasztalt műfordítónak a regényírás?
Kérdés, mennyire regény ez. Memoár, esszé, korrajz és szépirodalom ötvözete, valóságos emberek, események első személyű, kommentált ábrázolása, mozaikszerű módszerrel. Nyilván hatott rá a hosszú műfordítói múltam, de fordítóként nem alakíthatja az ember a mű anyagát és formáját, az adva van, és nem a saját hangján, hanem az íróén kell beszélnie. A könyvemről előbb tudtam, hogy milyen ne legyen, mint azt, hogy milyen. Lassan írok, de végül elkezdte írni önmagát. Nem a szerkezetén törtem a fejem, hanem a megfogalmazás, a hogyan volt a kérdés, hiszen egy anya-fiú kapcsolat természete bizalmas, az én esetemben nagyon ellentmondásos, és két ilyen bonyolult alkatú embernél, mint amilyenek mi vagyunk, tele van rejtélyekkel is. Az alaphang a szereteté, a megértéshez csak mostanában, öregen jutottam el.
Az édesanyjának vagy inkább önmagának írta a könyvet?
Kritikusan vizsgálom őt, és persze magamat is, közben igyekszem fölrajzolni a harmincas évek nagypolgári világát, amelyben rettentően elkényeztetett kisfiú voltam, ő pedig híres szépség és nagyvilági dáma, egy fontos történelmi család leszármazottja, akiért egy férfi főbe lőtte magát. Aztán a nyilas korszakot, amelyben apám zsidó származása miatt bujkálni kellett, és imádott keresztanyám, apám első felesége, Bajor Gizi mentett meg a nyilasoktól. Már özvegy, mikor 1949-ben hamis vádakkal börtönbe csukják, és onnan is Rákosinak írt fantasztikus leveleivel Bajor Gizi hozza ki, igaz, csak ideiglenesen. A leveleket is közlöm a könyvben. Bajor Gizi halála után visszavitték a börtönbe, de addig még meg kellett élnie mindezeken túl a fia lázadó kamaszkorát is.
Mire utal a címben is szereplő „amerikai keret”?
A forradalom után az esetleges újabb börtön elől menekült Amerikába, és ott élte le élete utolsó harmadát, szerényen, de biztonságban, és szüntelenül a fiáért aggódott. Ezért került „amerikai keretbe”.
– Malpa –
Forrás:
EXIT
hirdetés