MOZI24Megadeth: Endgame
Baromi unalmas, hogy a Megadeth-ről senki nem tud a Metallica emlegetése nélkül szólni, de sajnos én sem vagyok kivétel. Mentségemre legyen mondva, nem arról akarok mesélni, hogy Dave Mustaine 30 éve hogyan nyomta orrba James Hetfieldet, és miért kellett ezután új zenekart alapítania.
Frissítve: 2010. 03. 16. 05:22
Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a két csapat karrierje sokban hasonlít: nyomták a thrash metalt, aztán kinőtték, nyomtak populáris metalt, kinőtték azt is, nyomtak valami izét, majd megint bekeményítettek.
Mustaine a folyamatban hosszú ideig lemaradásban volt régi zenésztársaival szemben, a „vissza a gyökerekhez” jelszót azonban jóval előbb mondta be – és ezt azért fontos elmondani, mert bár hasonlóan is retrózik a két csapat (azaz inkább technikailag, semmint érzelmileg tértek vissza eredeti stílusukhoz), ő azért őszintébbnek tűnik, és így jobbak az új dalai is.
Az Endgame ettől még nem egy letaglózó lemez (az előző United Abominations ráadásul jobb is volt), de nem is ócska: egybefüggő, sűrű és gyorsan pörgő Mustaine-féle rifforkán, amire végig bólogat (eltresselget?) az ember – csak épp soha nem veszti el a fejét, mint a régi albumok hallatán. Mindenesetre inkább ez legyen egy öregedő metálzenész turnéalibije, mint a Death Magnetic, mert az Endgame azért lemeznek sem rossz.
6/10
– Busa –
Kiadó: Roadrunner
Mustaine a folyamatban hosszú ideig lemaradásban volt régi zenésztársaival szemben, a „vissza a gyökerekhez” jelszót azonban jóval előbb mondta be – és ezt azért fontos elmondani, mert bár hasonlóan is retrózik a két csapat (azaz inkább technikailag, semmint érzelmileg tértek vissza eredeti stílusukhoz), ő azért őszintébbnek tűnik, és így jobbak az új dalai is.
Az Endgame ettől még nem egy letaglózó lemez (az előző United Abominations ráadásul jobb is volt), de nem is ócska: egybefüggő, sűrű és gyorsan pörgő Mustaine-féle rifforkán, amire végig bólogat (eltresselget?) az ember – csak épp soha nem veszti el a fejét, mint a régi albumok hallatán. Mindenesetre inkább ez legyen egy öregedő metálzenész turnéalibije, mint a Death Magnetic, mert az Endgame azért lemeznek sem rossz.
6/10
– Busa –
Kiadó: Roadrunner
Forrás:
EXIT
hirdetés