Mit ad nekünk a Kiskunsági Nemzeti Park?

A Petőfi-féle, vagyis Duna–Tisza közi puszta értékes részeit 1974-től kezdték az illetékesek nemzeti parkba rendezni. A Kiskunsági Nemzeti Park Budapesttől kissé délre már el is indul, és Szegedig is eltart. Erős jellemzője a mozaikosság: sok kis földdarabból áll össze, melyek látogathatósága szintén színes, mint egy naiv festmény. Vannak népszerűbb, kevéssé frekventált, és csak szakvezetéssel megnézhető helyek is.

A természet adja

A Kiskunsági Nemzeti Park igencsak változatos formavidékkel rendelkezik, pedig tök sík. Ez utóbbi persze nem is igaz: a pusztát szikesek, buckák, mocsarak tagolják. A Fülöpházi homokbuckavidéket pl. az egykor erre folyt Ős-Duna hordalékkúpjai alkotják, bár az ún. homoküledék-felhalmozódás, vagyis a szél által mozgatott homokdombok ma már nem jellemzőek. A nemzeti park talán leghíresebb pontjának, a marhákkal és juhokkal körülvett Bugacnak egy része szintén buckavidék – a másik rész a hagyományos puszta.

 

Errefelé a tóvilág is megosztott, igaz, a madarak mindenhol jól érzik magukat. Találunk szikes tavakat: ilyen a Kelemen-szék, melynek vize annyira lúgos, hogy csak apró rákok és szabad szemmel nem látható dolgok élnek benne. (Cankó tanösvény, a végén madárles!) Az izsáki Kolon-tó ellenben édesvízi mocsár. A szabad vízfelülettel nem is rendelkező tó a Duna–Tisza köze legfontosabb vizes élőhelye, így természetes, hogy megismerését két tanösvény is segíti, sőt, madármegfigyelő és madárgyűrűző táborokat is szoktak itt rendezni.

 

A formák ötödik nagy csoportját az ártéri erdők jelentik a KNP-ben: ide sorolható mondjuk a Hódmezővásárhely külterületének számító Mártély, mely nemcsak népszerű üdülőövezet, hanem érdekes ártéri rész is. Az itteni védekezést és élővilágot ismertető tanösvény 2,6 km hosszú, és nemrég készült el. 

Érdekes helyek

A nemzeti park fontos helye, látogatóközpontja a kecskeméti Természet Háza. Szakköröket, előadásokat, filmklubokat rendeznek itt, s ebben az épületben van az információs centrum is. A Zöld Könyvtár ingyenesen látogatható, igaz, csak helyben olvasásra van lehetőség. Az állandó kiállítások mellett biztosan felkeressük majd a Zöld Pontot is, ahol túrákat rendelhetünk, és hasznos dolgokat tudhatunk meg.

 

A Szeged melletti Szatymazon található a Tisza-völgyi Bemutatóház. Az egykori tanyaépületben a híres Fehér-tó, ill. az Alsó-Tisza menti táj életét tanulmányozhatjuk, de rendszeresen vannak itt programok is.

 

Az innen nagyon messzire lévő Kunszentmiklós két kiállítóhellyel is dicsekszik. Egy volt nemesi épületben, a Virágh-kúriában a kunok életkörülményeiről tudhatunk meg sok mindent, míg a Nyakvágó csárdában értelemszerűen csárdatörténeti tárlattal várnak. Az egykor nagy forgalmú vendéglátóhely anno kereskedők, juhászok és betyárok menedéke, melegedője volt – 1978 óta viszont múzeum. Nemcsak istálló meg jégverem látható a tekintélyes méretű épületben, hanem kedvenc találmányunk, a kármentő is. A Bugaci Pásztormúzeum neve – akárcsak a kármentő szó – önmagáért beszél: a környéki malmok stílusát idéző építményben a legeltető életmódot folytató, a tájban éjszakázó mezőgazdasági szakemberek szerszámaival, hasznos eszközeivel fogunk megismerkedni.

Végül pedig a nemzeti park fennhatósága alá tartozik egy, az eddigiektől kissé eltérő stílusú bemutatóhely is, a tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció. A Kecskeméttől keletre lévő település látnivalója a közelben történt ásatások eredményeit jeleníti meg: a pár éve felhúzott faluimitációban félig a földbe mélyített veremházakat, s azok szerkezetét figyelhetjük meg. Durva, hogy bár eme építési mód 600-800 éve volt korszerű, sokan állítólag még a 20. század elején is hasonló színvonalú hajlékban éltek. (Májustól októberig van nyitva.)

Programok, események

Természetjárás, túrázás, lovaglás, vízitúra, bicikli, kocsikázás – a lehetőségek számosak. Bugac pl. persze lovakban erős, de ha arra járunk, az Ősborókást sem szabad kihagyni, ahhoz meg gyalogolni kell. Tanösvények és jelzett országos utak várják a túrázókat – a terep ugye nem nehéz! –, de mint említettük, a KNP szakemberei is számtalan javaslattal várnak minket. Sok esetben ez azért jó, mert nélkülük nem járhatnánk be az adott területet.

 

Az ajánlatok igencsak színesek: van túzokdürgés-figyelés, megnézhetjük a fészkelő madarakat, de április 24-én beszállhatunk a Fülöpházi homokbuckákat bemutató sétaút felújítási munkálataiba is. Szintén jól hangzik Az éjszaka hangjai Bugacpusztán fantázianevű program. A legközelebbi túra egyébként január 30-án lesz a mártélyi holtágak mentén, és a Tél az ártéri erdőben címet viseli, február 20-án pedig a Kelemen-szék szikes tavát fedezzük majd fel. A továbbiakért nézzük meg a KNP honlapjának Túranaptár 2010 című fejezetét, melyet a Turizmus, idegenforgalom főmenü alatt találunk meg!

Tipp: Iskolások, csoportok lakhatását, oktatását két erdei iskola segíti, de pl. a bugaci Bucka Szálló is alkalmas nagyobb társaságok elhelyezésére.

– ken –
 

További információk ITT, ITT és ITT találhatók!