Mocskos zsaru – New Orleans utcáin

Minden jel azt mutatta, hogy a Mocskos zsaru – New Orleans utcáin nem szerencsés csillagzat alatt született. Filmtörténeti klasszikust remake-elni (márpedig Abel Ferrara Mocskos zsaruja ilyen) sosem hálás feladat, és sokan már eleve ezért fújtak Werner Herzog rendezőre, de amikor a direktor több nyilatkozatban is kijelentette, hogy az alkotása nem remake, sőt még csak nem is látta Ferrara eredetijét, akkor meg azzal jöttek, hogy miért kellett ezt a címet adni a filmnek. Van rajta sapka, nincs rajta sapka, ugye.

 

Egy ilyen helyzetből jól kijönni szinte lehetetlen, Herzognak mégis sikerült. Az ő mocskos zsarujának egyáltalán nem kell megjárnia a poklot, és nyoma sincs az elődnél olyannyira hangsúlyos vallásos kontextusnak, bár tény, hogy Harvey Keitelhez hasonlóan, Nicolas Cage is teli van adóssággal, egyfolytában drogozik és benne van néhány csúnya ügyletben. Terence McDonagh azonban nem tragikus hős, inkább csak tragikomikus.

 

Cage két korábbi szerepét, A vámpír csókja őrültjét, és a Las Vegas végállomás függőjét keveri össze, és a hatás kirobbanó. Néhány jelenetben (a két öreglány vallatása vagy kamerales a rendőrségi raktárban) olyan hisztérikusan játszik, hogy a fekete humorra fogékony nézőknek a rekeszizma is fájni fog a röhögéstől. A rengeteg történetszál elvarrása bravúrosan, kb. két percen belül sikerül, és itt Herzog megmutatja, hogy egy hollywoodi happy end sem számít feltétlenül cikinek, ha egy kicsit csavarunk rajta.

 

Cage drogos látomásai fantáziadúsak, és ha a rendező hajlandó lett volna vágni a 122 perces játékidő néhány önismétlő jelenetéből, egy közel tökéletes fekete komédia lehetett volna a végeredmény.

– Tulu –

The Bad Lieutenant: Port of Call – New Orleans (2009)
Rendező: Werner Herzog
Szereplők: Eva Mendes, Nicolas Cage, Val Kilmer
Hossz: 122 p
Forgalmazó: Budapest Film