Vakító fehérség

Greg Rucka és Steve Lieber bűnügyi képregényének sikerét főként az utóbbinak köszönheti, akinek erősen kontrasztos fekete-fehér rajzai tökéletesen tükrözték vissza az Antarktisz dermesztő világának hangulatát. A filmben lélegzetelállítóan szép képsorok hivatottak ezt helyettesíteni hófödte hegyekről, végeláthatatlan jégmezőkről, a vakító fehérségről, a „whiteout”-ról, a havat felkavaró szélviharról, ami lehetetlenné teszi a tájékozódást. Ennek azonban már vajmi kevés köze van Lieber karcos stílusához, a szépen fényképezett havas táj csak ideig-óráig képes lekötni a figyelmet.

Nem véletlen, hogy már a nyolcadik percben megcsodálhatjuk Kate Beckinsale hasonlóan szépen fényképezett hátsóját és egyéb domborulatait, holott figurája, a karakán rendőrbíró, Carrie Stetko a képregényben még meglehetősen maszkulin jelenség volt. (Hol is lehetne találóbb a frigid jelző, mint a Déli-sarkvidéken, ugye.)

 

 

A fő cselekmény egy szimpla gyilkosság-sorozat és nyomozás minden eredetiséget nélkülöző története, feszültséget egyedül az Antarktisz és a kutatóbázis rideg világának atmoszférateremtő ábrázolása biztosít – az viszont nem keveset. A Vakító fehérség, ahogy mondani szokták, egynek jó, ha mást nem, azt megtanulhatjuk belőle, hogy akkor se felejtsünk el kesztyűt húzni, ha –65 fokban menekülünk egy csákányos gyilkos elől.

– aa –

Whiteout (2009)
Rendezte: Dominic Sena
Szereplők: Kate Beckinsale, Gabriel Macht, Columbus Short, Tom Skerritt
Hossz: 90 p
Forgalmazó: InterCom