Vancouver, az olimpia városa

A februári téli olimpiát Kanada harmadik legnagyobb városa rendezi. A két és fél milliós Vancouver annak ellenére a világ egyik legnyugisabb és legjobban élhető helye, hogy lakosainak mindössze fele angol anyanyelvű, sok a kínai, az indiai és a meleg, s mindezek ráadásul nagy felvonulásokat is szoktak rendezni.

Frissítve: 2009. 12. 27. 10:30

Vancouver, az olimpia városa
Egy angol kapitány, bizonyos George Vancouver fedezte fel a környék dolgait az 1790-es években, ezért nem meglepő, hogy sziget, két város (a másik az USA-ban van) és egy hegy is viseli nevét.

História

151 évvel ezelőtt a Fraser-folyó torkolatánál még nem volt semmi: ekkor jelentek meg csak az első aranyásók, akik aztán a láz elmúltával nagyrészt el is hagyták a területet. A maradók fakitermeléssel, halászattal ütötték el idejüket. Az egyik első komolyabb telep egy Gassy Jack nevű kocsmáros szalonja köré épült, mert az erdészetekben tilos volt inni. A műintézményt egy nap alatt egy hordó viszkiért húzták fel a munkások. A különböző kis helységek végül 1887-ben vették fel a Vancouver nevet, amikor megérkezett ide a vasút. A fejlődés megállíthatatlan volt, főleg, amikor 1914-ben megnyílt a Panama-csatorna is, melynek köszönhetően Vancouver ma is Kanada legnagyobb kikötője.

A vasutat többnyire kínaiak építették, akik aztán itt is maradtak: a város ma is az egyik legnépszerűbb célpont az ázsiai bevándorlók között. Nagyon sok a pandzsábi is, őket indo-kanadaiaknak hívják, s Hongkong 1997-es hatalomváltása idején is tízezernyi gazdag kínai jött ide. A viccesen Hongcouvernek is nevezett nagyvárosban van egyébként a világ egyetlen Kínán kívüli kínai kertje: a taoista kertfilozófia szerint alkotott hely a forradalmár Szun Jat-szen nevét viseli, és 10 dollárért kereshetjük meg ott lelki békénket. Természetesen a mindenhol jelen lévő olaszoknak is van saját negyede, de akad itt Greektown és Japantown is.

Érdekes a turistának


A várost legjobban a 167 méter magas belvárosi toronyból tekinthetjük át, ahova ugyan 13 dollár a belépő, cserébe azonban teljes panorámát nyújt, és már a lift is üvegből van. (Persze ha felmegyünk a várost övező, kétezer magas hegyek egyikére, a kilátás még jobb lesz.) A csekély múlttal rendelkező település első éveit a szépen rendbe hozott belváros, a Gastown kandelláberes utcái, téglaházai képviselik – a legfőbb látnivaló egyébként egy gőzóra (ami persze ma már nem is gőzzel megy) a Water Streeten meg a kocsmáros Gassy Jack szobra.

Amikor egyszer leégett a város, kitalálták, hogy a félsziget öbölbe nyúló részét nem építik újjá, hanem egy parkot hoznak létre ott. A Stanley Park – melynek ugyanaz a tervezője, mint a New York-i Central Parknak – a szórakozás és a sportolás Mekkája: a 400 hektáros területen golfozni ugyanúgy lehet, mint futni, teniszezni, vagy sétálni az érintetlen erdőkben. Van állatkert is, és itt van Kanada legnagyobb akváriuma: a világ összes tengereiből mintegy 8000 állat tekinthető meg a hatalmas medencékben, és persze jó idő esetén delfinshow-n is ámulhatunk. A téli jegyár az akváriumba: 22 dollár. Természetesen a Stanley Park sem lehet mentes a környék jellegzetességeitől, az indián totemoszlopoktól, melyek legnagyobb magángyűjteménye azonban már nem itt, hanem a Capilano Suspension Bridge (Capilano Függőhíd) Parkban tekinthető meg. Ide a belépő majdnem 27 dollár, de sokat is adnak érte: az őslakos indiánok a szemünk láttára faragják-színezik a totemoszlopokat, s gyakran vannak általuk előadott performanszok is. Maga a függőhíd is különleges – és persze izgalmas – élmény: 70 méteres magasságban íveli át a szurdokvölgyet, s viszonylag új élmény a Treetops Adventure nevű rész, ahol 30 méter magasan sétálhatunk az ősi cédrusfák között.
 


Olimpia


A téli olimpiát hivatalosan Vancouver és Whistler együtt rendezi. Utóbbi Észak-Amerika legjobb és legnépszerűbb síterepe: mintegy 120 km-re fekszenek egymástól. Whistlernek nincs őstörténete: 1980-ban alapították, direkte sícentrumnak. A gondos tervezésnek köszönhetően a kisvárosban gyakorlatilag nincs autóközlekedés, mert csak pályaszállásokat találunk ott. A válság miatt ugyan már bánják, de tavaly megépítették a világ leghosszabb síliftjét, ahol az egyik szakaszon 3 km hosszan feszül a kötél két oszlop között, s néhol 400 méterrel lebeg a kabin a föld fölött…

A február 12-én kezdődő és 28-áig tartó megaeseményre 350 ezer látogatót és 50 ezer sportolót-edzőt várnak. Amennyiben mi is – ahogy egyszer Badár Sándor – kijutunk a téli olimpiára, a jegyek széles skálájáról válogathatunk majd. Egy biatlon- vagy sífutóversenyt például akár 25 dollárért is megtekinthetünk, de a jégtáncon már 450-be is kerülhet a jegy. A férfiak álmára, a hokidöntőre a legolcsóbb jegy 350, a legdrágább 775 dollár lesz. Szerencsére a curlingre – melynek lényege, hogy sepregetni kell a jégen egy nagyobbfajta korong előtt – csak 65–125 között vannak a biléták, bár mi ezt a sportot nem értjük.

Tipp:

Jegyeket a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos megbízottjánál, vagyis a Pegazus Toursnál lehet venni, de a hivatalos honlapon minden egyéb részlet is pöpecül fönn van.

– ken –


Forrás: EXIT