Koncertbeszámoló: Kylie Minogue
Kylie grandiózus, kétfelvonásos, két és negyed órás show-val kápráztatta el a Budapest Sportarénát lazán megtöltõ magyar közönséget. A mûsor annyira fullos volt, hogy a koncertet kihagyók ilyenkor szokásos "Na, mi volt?" kérdésére kérdéssel kellett felelni: "Fú, inkább mi nem volt?"
Frissítve: 2008. 06. 14. 15:10
Ami a legfeltûnõbben nem volt, az az I Should Be So Lucky és a The Loco-Motion, mely tény valószínûleg elkámpicsorította azokat, akik a) tényleg szeretik ezeket a dalokat, és alig várták, hogy elhangozzanak, b) ki nem állhatják, viszont végre akkor most hangosan le akarták gagyizni õket, c) voltak már Kylie-koncerten korábban, és kíváncsiak voltak, ezúttal milyen tálalásban adja elõ õket az ausztrál poptündér. (Bukarestben és Szófiában amúgy a Lucky volt a záró szám.) Az ok persze, hogy a KylieX2008 turné Miss Minogue legutóbbi albumára épül - az X-rõl szinte az összes dal el is hangzott, plusz az utóbbi évek megaslágerei (Can't Get You Out Of My Head rögtön a második dalként, aztán In Your Eyes, On a Night Like This, Your Disco Needs You, Kids robbie-tlanítva, két háttérvokalistával, Come Into My World, a vége felé a latindiszkósított Spinning Around), a sötét eurodiszkós múltat pedig mindössze két dal (Shocked, Step Back In Time) idézte.
Pedig a többség nyilván szívesen denszelt volna pl. a Better The Devil You Know-ra széles mosollyal, mint hogy az X lemezrõl lemaradt jellegtelen dalokkal traktálja õket az énekesnõ (kettõ ilyen is volt), de hát ez most a most-Kylie, nem a besztof-Kylie. És ez a most-Kylie minden korábbinál nagyobb, mozgalmasabb és lenyûgözõbb revüt álmodott színpadra, négy zenésszel, tíz táncossal, hét jelenettel, bennük a hatalmas ezüstkoponyán leereszkedéstõl a szamurájkardozásig, a napóleoni báltermi tánctól a copacabanai beachpartiig, a Daft Punktól nyúlt robotmaszkoktól és piramistól a faltól falig kivetítésig kb. mindent, amit 2008-ban tudhat egy ilyen produkció. Sajnos azonban a (valóban szuperlátványos) díszletek, jelmezek és tánckoreográfiák között valahogy elveszett a lényeg: Kylie maga és az õ közvetlensége. A mûsor személytelen volt, és kissé erõltetett(en gépies), amikor Kylie megpróbált hozzánk szólni, azt inkább azért tett(ett)e, hogy kifújhassa magát. Míg Kylie jól bírta szuflával (nem semmi úgy énekelni tökéletesen, hogy közben az õt tartó férfiak tenyérbakján egyensúlyoz), az elõadás már kevésbé: a negyedórás (!) szünet után következõ második részre túltelítõdtünk élménnyel. Igaz, az est csúcspontja ekkor jött: az I Believe In You, amit a hatalmas színpadon egy szál magában, akusztikus zenei kísérettel énekelt Kylie - ez a pár percnyi hátborzongató gyönyörûség többet ért, mint az egész high-tech hacacáré.
Dátum: május 15.
Helyszín: Papp László Budapest Sportaréna
Nézõszám: 10700 fõ
Belépõ: 9900-50 000 Ft
Hossz: 135 p